A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Báthoriak címerpajzsa a három vörös ékkel, ezüst alapon, az élő heraldika korában a pajzson legtöbbször csak egy fém és egy szín volt
somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelem pénze a család címer ábráival, a sárkánykörrel és a három sárkányfoggal, 1611
A Báthory-család történelmi nevezetességű család volt, amely a sváb származású Gutkeled nemzetségből eredt. A család három ágra vált, a somlyai, ecsedi és szaniszlófi ágra. A somlyai ág adta az erdélyi fejedelmeket, az ecsedi ágból is országos főméltóságok származtak, a szaniszlófi ág nem játszott politikai szerepet.
A család kialakulása
Bereck IV. László (Kun László) királytól – egy évszám nélküli oklevél szerint – „hű szolgálataiért” kapta adományba Abram, Bátur és Kis-Bakta helységeket. Bereck ekkor elhagyta régi (de Rakomaz) előnevét és Bátorról (Batur), birtokai központjáról kezdte nevezni magát, ebből alakult ki a Bátori családnév. Bátori Bereck gyermekei közül I. János és Lökös lettek az ősei a két fő ágra szakadt Báthory családnak.
1325-ben Bereck fiait Károly Róbert király megerősítette az apjuk által nyert javakban, és még ebben az évben megkapták Ecsedet is. 1325-ből származik a Báthory-család címere.
1330-ban Bereck fiai és utódai abban – a később úriszéknek nevezett – kiváltságban részesültek, hogy a birtokaikon élő népek felett a megyés ispán helyett ők bíráskodhattak, és akár halálos ítéletet is hozhattak.[2] 1332-ben névadójuk, Bátor városa árumegállító jogot kapott, mégsem ez, hanem a mocsarakkal körülvett, jobban védhető Ecsed lett később a család központi birtoka.[3] 1334-ben Károly Róbert engedélyt adott a két testvérnek, hogy Ecseden várat építsenek, és ezt Hűségnek nevezzék. Az Ecseden felépült vár köré rövid időn belül hatalmas uradalom alakult ki.[4] 1335-ben a Gutkeled nemzetség Farkas-ágától megszerezték a sárvármonostori kegyuraságot, amellyel együtt járt Szentmárton, Vállaj és Kálmánd helységek haszonélvezeti joga is. 1338-ban csere útján megszerezték Szaniszlót, 1341-ben Fábiánházát, 1348-ban elnyerték a királytól Mérket is.
A család a 14. század első évtizedeiben két ágra szakadt. Az egyik Szilágysomlyót kapta birtokul és ettől kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát. A másik ágból származó, Itáliában tanult Péter a szabolcsi Ecsedet szerezte meg, leszármazottai nyíri vagy ecsedi Báthoriaknak hívták magukat.[5]
A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre.
A családnév helyesírása
Van olyan könyv, amelyben mindegyik Báthori i-vel szerepel.[6] Vannak olyan könyvek, amelyek a somlyaiakat y-nal, az ecsedieket pedig i-vel adják meg.[7][8][9] Van olyan könyv, amelyik mindegyik Báthoryt y-nal írja.[10]
A történelmi tulajdonnevek helyesírásáról a magyar helyesírás szabályai itt találhatók. Eszerint (157.a) elsősorban a saját vagy a család írásmódját kell használni, méghozzá a hozzánk legközelebbi korból (157.b). Úgy tűnik, ebben a család nem egységes a 16. és 17. század fordulóján (Aláírások: István Kristóf Gábor Boldizsár Zsigmond), ami a hozzánk legközelebb eső kor. A következő a már kialakult szokás (157.c), ebben a szakirodalomban úgy tűnik, hogy az ecsedieket és a koraiakat inkább i-vel, a somlyaiakat inkább y-nal írják. Legutoljára a kialakulatlan írásmódnál (157.d) minimálisan hagyományos, mai szemmel sem zavaró alakot kell használni.
A szakirodalom zömével összhangban a korai Bátoriakat teljesen fonetikusan, i-vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat h-val és i-vel, a somlyói Báthoryakat h-val és y-nal írjuk. De ettől is lehetséges eltérés, amikor bizonyítható, hogy az újkorban, magyar nyelvű levélben ő másképpen írt
Korai Báthoriak
Bátori Bereck (1276–1321)
Bátori János (bihari főispán)(I. János)(1343): Bereck fia
Bátori Miklós (székely ispán): Bereck fia
Bátori András (püspök): Bereck fia, váradi püspök (1329–1345)[4]
Bátori Lökös: Bereck fia → ecsedi Báthoriak
Bátori Klára: Bereck lánya
Bátori István (I. István): Bátori János (bihari főispán) fia, ága kihalt
Bátori György (I. György) (1364): Bátori János (bihari főispán) fia, ága unokáiban halt ki, fia János[11]
Bátori László (szabolcsi főispán) (I. László) (1351): Bátori János (bihari főispán) fia
Bátori Benedek, Lökös fia[12]
Bátori György (II. György): Bátori László (szabolcsi főispán) fia,[12] lovag, „nádori ember” (1389)[13]
Bátori Szaniszló: Bátori László (szabolcsi főispán) fia[12] → szaniszlófi Báthoryak
Bátori Erzsébet: Bátori László (szabolcsi főispán) lánya, Debreceni (Pál fia) Gergely felesége[12]
Bátori Antal: II. György fia[12] 1415-ben leánynegyedben perelték a Móriczfiak birtokát[14]
Valamelyik György 1412-ben somlyói jobbágyaival levelezett.[4]
Szaniszlófi Báthoryak
Báthory János, Báthory Szaniszló fia[12]
Báthory László, Báthory Szaniszló fia[12]
Báthory István (1427-ben említik), [15] Báthory Szaniszló fia[12]
Báthory László, István fia[12]
Báthory György, István fia[12]
Báthory Péter, István fia[12]
Báthory Mátyás, István fia[12]
Báthory Miklós (1462–1500), István fia[12] → somlyói Báthoriak
Báthory Dominik, István fia[12]
Báthory Pelbárt, István fia[12]
Báthory János, István fia[12]
Báthory István, István fia[12]
Báthory Anna, István lánya[12]
Báthory Veronika, István lánya[12]
Báthory Potencia, István lánya[12]
Báthory Jadviga, István lánya[12]
Báthory Margit, István lánya[12]
Báthory Borbála, István lánya[12]
Báthory Péter, János fia [16]
Báthory Imre, János fia [17]
Somlyói Báthoryak
somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelem aranyforintja rajta a családi címer
Bátori Bereck fia János fia László Somlyót kapta hozományul, utódai pedig felvették a somlyói előnevet.
Báthory István erdélyi vajda, Báthory Miklós fia
Báthory Kristóf (1530–1581) erdélyi vajda, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
Báthory András (szatmári kapitány), Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
Báthory Anna Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda lánya, ecsedi Báthori Erzsébet anyja
Báthory Griseldis (1569–1590), Báthory Kristóf erdélyi vajda lánya
Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem, Báthory Kristóf fia
Báthory István (krasznai főispán, 1553–1601), Báthory András szatmári kapitány fia
Báthory András (1566–1599), bíboros, erdélyi fejedelem, Báthory András szatmári kapitány fia
Báthory Boldizsár (1555–1594), Báthory András szatmári kapitány fia
Báthory Gábor (1589–1613), erdélyi fejedelem, Báthory István krasznai főispán fia
Báthory András (1597–1637), Báthory István krasznai főispán fia
Báthory Zsófia (1629–1680), Báthory András (1597–1637) lánya
Ecsedi Báthoriak
Az Ecsedi vár a 16. században, Gottfried Prixner rézmetszete
Bereck gyermekei közül a birtokaikon való megosztozásukkor Ecsed Lökös fia Péter-nek jutott, ez alkotta később az ecsedi ágat. Birtokközpontjuk a mai Nagyecsed volt. Egy részük bátori előnévvel szerepel, mert ők birtokolták a névadó Bátort.[1] A 14. század végén egy Báthori lány házassága és a Marczali családdal kötött örökösödési szerződés révén megszerzik a Marczaliak somogyi birtokait is.[5]
Báthori Péter Báthory Lökös fia, szatmári főispán 1408-ban[18]
Báthori János (szabolcsi főispán), Báthori Péter fia[11]
Báthori István (országbíró, ?–1444) (I. István)[19] Báthori János (szabolcsi főispán) fia
Báthori Bertalan (?– Tábor, 1438. augusztus-szeptember), Báthori János (szabolcsi főispán) fia, Albert király kíséretében, Tábor ostromakor halt meg [20]
Báthori Tamás (?–1444-45) Báthori János (szabolcsi főispán) fia, 1440-ben [21], lányai: Margit, Erzsébet, Potenciána, Veronika [22]
Báthori László (főispán) (†1474)(I. László), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia, szatmári és zarándi főispán
Báthori Margit (1420?–1498), Báthori István (országbíró, ?–1444) lánya, Szilágyi Mihály kormányzó, majd Bánffy Pál felesége[19]
Ecsedi Báthori István országbíró címere
Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)(II. István)[19] Báthori István (országbíró, ?–1444) fia, a kenyérmezei csata parancsnoka
Báthori András (?–1495)(III. András), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia,[5] lovászmester (1460) [23]
Báthori Miklós (váci püspök)(II. Miklós), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia,[5] váci püspök (1474–1506)
Báthori István (nádor)(III. István)[19] (1477–1530) Báthori András (?–1495) fia,[24][25] a sánta[5]
Báthori György (főlovászmester, ?–1534) (V. György), Báthori András (?–1495) fia,[25] főlovászmester (1505–1534),[26] somogyi főispán[5]
Báthori András (tárnokmester) (†1534)(IV. András), Báthori András (?–1495) fia,[25] tárnokmester (1527–1534),[26] szatmári és szabolcsi főispán,[25] a mohácsi csatában a nyírségi csapatok parancsnoka[13]
Báthori György (?–1570)(VI. György), Báthori András tárnokmester fia, Báthori Erzsébet apja
Báthori András (országbíró) Bonaventura (?–1566)(V. András), Báthori András tárnokmester fia
Báthori Miklós (országbíró) (1520?–1584)(III. Miklós), Báthori András tárnokmester fia
Báthori István (országbíró) (1555–1605)(V. István), Báthori György (?–1570) és somlyai Báthory Anna fia
Báthori Erzsébet (1560–1614), Báthori György (?–1570) és somlyai Báthory Anna lánya
Kapcsolódó szócikkek
Erdély fejedelmi családjai
Hivatkozások
http://www.nyirbim.hu/bkora.htm
http://hbml.archivportal.hu/data/files/145128083.pdf
A szatmári kistérség története
Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 9632814142
http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf
Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1989. ISBN 963 05 5543 3
Szabó, Péter. Az erdélyi fejedelemség. Vince Kiadó. ISBN 963 9069 183 (1989)
Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. ISBN 963-547-085-1 (2000)
Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas. ISBN 963-02-5536-7 (1988)
Nagy, László. Báthory Istvám emlékezete. Zrínyi Kiadó, Budapest
http://genealogy.vanyi.org/hu/index.php/Vasv%C3%A1ri
https://de.wikipedia.org/wiki/Haus_B%C3%A1thory
http://www.szatmarikisterseg.hu/kisterseg/torten.htm
http://5mp.eu/web.php?a=tegnap&o=K0hiohkAEE
C. Tóth: Ecsedi ág 276. o.
C. Tóth: Szapolyai és Bátori 460. o.
C. Tóth: Szapolyai és Bátori 460. o.
http://www.kantorjanosi.hu
http://www.kislexikon.hu/bathory.html
C. Tóth: Ecsedi ág 277. o.
C. Tóth: Ecsedi ág 271. o.
C. Tóth: Ecsedi ág 278. o.
Horváth: Ecsedi várbirtokok 311. o.
Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 209. o. ISBN 963-14-0582-6 (2000)
http://www.nyirbator.hu/a_nyirbatori_stallumok
Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas Könyvkiadó, 118. o. ISBN 963-02-5536-7 (1988)
Források
↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori: C. Tóth Norbert. „Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt”. Századok – A Magyar Történelmi Társulat folyóirata 2012, 146. évfolyam (2. szám), 441-463. o.
↑ C. Tóth: Ecsedi ág: C. Tóth Norbert. „A Bátori család ecsedi ága az 1440-es években”. Szabolcs–Szatmár-Beregi Szemle (2006/3.).
↑ Horváth: Ecsedi várbirtokok: Horváth Richárd. „Az ecsedi Bátoriak várbirtokai a kései középkorban”. Szabolcs–Szatmár-Beregi Szemle (2006/3.).
Documenta ad historiam familiae Bátori de Ecsed spectantia I. Diplomata 1393-1540. Ad edendum praeparaverunt Richardus Horváth, Tiburtius Neumann, Norbertus C. Tóth. Szerk. C. Tóth Norbert. Nyíregyháza, 2011 (könyvismertetés Szaszkó Elek 2011, Turul 84/3, 105-107).
Báthori várkastély A Báthori család története
Nagy Iván Magyarország családai.
Borovszky Samu Szatmár vármegye.
Gyulafehérvári káptalan levéltára (1357).
További információk
http://lexikon.katolikus.hu/B/Báthori.html
